A legionellák által okozott humán megbetegedéseket összefoglaló néven legionellózisként emlegetik.
Két kórformája különíthető el:
– nem-pneumóniás forma: Pontiac-láz
– legionárius betegség
Pontiac-láz: egy-másfél nap lappangási idő után kevésbé súlyos, főleg influenzaszerű tünetekkel járó, többnyire néhány nap alatt spontán gyógyuló betegség. A Pontiac-láz tüdő érintettséggel nem jár, halálos kimenetelű megbetegedés nem ismert. A betegség neve egy 1968-as járványra utal, amely során az Amerikai Egyesült Államok Michigan államában, Pontiac város egészségügyi hivatalában a dolgozók 95%-a és a látogatók, ügyfelek 24%-a megbetegedett.
A legionárius betegség fő tünete a tüdőgyulladás, amely magas lázzal és változatos extrapulmonális tünetekkel társulva gyakran életveszélyes állapotot okozhat. A betegség 2-10 napos lappangási idő után influenzaszerű tünetekkel kezdődik, majd 12-48 óra múlva hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés jelentkezik. A 2-3. naptól kezdődően a tüdőgyulladás tünetei dominálnak. A betegség nehézlégzéssel, tachypnoe-val, valamint központi idegrendszeri és gasztrointesztinális tünetekkel is járhat. A diagnózist komolyan megnehezíti, hogy a legionárius megbetegedést nehéz elkülöníteni egyéb pneumóniától.
Tünetek lehetnek: tüdőgyulladás, magas láz, hidegrázás, száraz köhögés, izomfájdalom, fejfájás, zavartság, hasmenés
Nagyon fontos tudni, hogy a legionárius betegség emberről emberre nem terjed!
Rizikócsoportok: A fertőzés elleni védekezésben a celluláris immunválasznak van jelentős szerepe. Így fokozott veszélynek kitettek a csökkent védekezőképességű, és az idült alapbetegségben szenvedő személyek. Veszélyeztetettek továbbá a krónikus obstruktív tüdőbetegségben, krónikus szív- és érrendszeri betegségben, vese- és májelégtelenségben, cukorbetegségben, daganatos betegségben és AIDS-ben szenvedők, valamint a csontvelő- és a szervtranszplantáltak továbbá az immunszupresszív kezelésben részesülő betegek (pl. magas dózisú szisztémás szteroiddal kezeltek).
Hajlamosító tényező az 50 év feletti életkor, a férfi nem, az erős dohányzás, az alkoholizmus, az intenzív osztályon történő kezelést igénylő, valamint a posztoperatív állapotok.
A Legionella-fajok tünetmentes fertőzést is okozhatnak. Ilyen esetben a tünetmentes betegből származó minták laboratóriumi vizsgálatával igazolható a Legionella-fertőzés. Becslések szerint a népesség átfertőzöttsége 1-16%, ez az arány feltehetőleg földrajzi területenként változik.
Az European Legionnnaires’ Disease Surveillance Network (ELDSNet) szerint Európában a betegség incidenciája az egyes országokban 0 és 3 /100 000 lakos között változik évente. Európa 27 országából 2020-ban pl. összesen 8 372 esetet regisztráltak, a teljes incidencia 1,9/100 000 fő volt. A jelentett esetszám 2016 és 2019 között folyamatosan nőtt (1,4/100 000 főről 2,2-re); a 2020-as alacsonyabb esetszám mögött nagy valószínűséggel a SARS-CoV2 világjárvány miatti utazási korlátozások álltak.
Az esetek döntő többségében kóroki ágensként a Legionella pneumophila fajt, annak is elsősorban az 1-es szerotípusát azonosítotják évről évre.
Magyarországon a legionellosis 1998 óta kötelezően jelentendő fertőző betegség. Hazánkban továbbra is kevesebb legionárius betegség esetet diagnosztizálnak és jelentenek mint az EU legtöbb országában. Az EU 1,9-es átlagához képest Magyarország 100 000 lakosra vetítve mindössze 1,0 esetet jelentett az ECDC felé 2020-ban, ami kb. harmada a legionárius betegség kockázatával komolyan számoló országok incidenciájának.
- Kérdés: jelentősen aluldiagnosztizált és aluljelentett betegségről beszélünk?
- Válasz: a számok ismeretében valóban erre következtethetünk, hisz Európa számos országával ellentétben a vizes rendszerek üzemeltetői gyakran nincsenek tisztában a legionellák előfordulásával és jelentőségével. Pontosan ez az oka, amiért gyakran kevéssé figyelnek az általuk működtetett rendszerekre, tehát nem hogy kevesebb, de inkább több baktérium jelenlétére számíthatunk a különböző vizes rendszerek esetében (természetesen tisztelet a kivételnek, mert bizony vannak igen pozitív példák és üzemeltetési gyakorlatok is). Nagy változást jelentett a legionárius betegség ismertségében az 2015. novemberében megjelent EMMI rendelet.
Az alacsony esetszám ellenére a legionárius betegség azért is figyelemre méltó, mert igen magas a halálozási aránya mind az EU-ban, mind Magyarországon (magyarországi letalitás átlagosan kb. 10-12 % körül mozog, de pl. 2012-ben elérte a 35 %-ot). A magas halálozási arány mögött állhat azonban az is, hogy csak az igen súlyos, gyakran halálos megbetegedések kerülnek a rendszerbe.
Komoly nehézséget jelent, hogy a legionárius megbetegedés gyakorisága sem hazánkban, sem világviszonylatban sem becsülhető meg, mivel azt számos tényező befolyásolhatja, amely közül a legfontosabbak: diagnózis pontossága, mikrobiológiai vizsgálatok, jelentési rend és fegyelem, aktív surveillance hiánya.
A megbetegedés kockázatát együttesen befolyásoló tényezők:
Az expozíció helye szerint osztályozva az eseteket, megkülönböztethetünk
– utazással, illetve
– egészségügyi ellátással összefüggő esetet, valamint
– területen szerzett tüdőgyulladást.
Amennyiben attól tart, hogy esetleg legionárius betegségben szenved, keresse fel kezelőorvosát!
(forrás: http://nnk.gov.hu és http://www.ecdc.europa.eu)